~Akkor a legelviselhetetlenebb valaki hiánya mikor melletted ül és tudod, hogy sosem lehet a tiéd.
~Csak esik és esik. Amióta elmentél nem kelt fel a nap.
~Hiába ültetünk sírodra virágot, eltemettünk ide egy egész világot.
~Fáj
az emlék, mégis öröm, álmaimban minden percem veled töltöm. Nem tudlak,
és nem is foglak elfeledni, kár, hogy így kellett megtanulnom
szeretni.
~Én
nem tudom, mi ez de jó nagyon, fájása édes, had fájjon hagyom, ha
balgaság ha tévedés, legyen, ha szerelem, bocsásd ezt meg nekem!
~Azzal, hogy szeretünk valakit a kezébe adjuk a lehetőséget, hogy fájdalmat okozzon nekünk!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése